2014. február 20., csütörtök

Juhász Gyula : Októberi éj

Ma írtam meg a próbavizsgát magyarból, és az első tételben volt egy ver, amit megosztanék veletek, mert épp a témához kapcsolódik.

Juhász Gyula: Októberi éj
Ezüstös kék lett az egész világ,
Halovány fénye, mint a köd, dereng,
Alvó kísértetek a kerti fák,
Haldokló hold virraszt a csönd felett.


Mintha megállott volna az idő,
Tán Csipkerózsa kertje ez,
A hallgatás már szinte rémitő.
Tán álmodom vagy ez csak mese lesz?

Elnémultak a szűkölő kutyák
És nem szólnak a harsány kakasok,
Nem jár egy ember és nem mozdul ág
És alszik hálójában is a pók.

Oly gyönyörű ez és félelmetes,
Egy hangot kérek tőled, ó világ,
Már azt hiszem, a végítéletes
Angyal próbálja majd a trombitát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése